Olyan világban élünk, amiben szükségességét látjuk, hogy követőkké váljunk, és hogy minket is kövessenek.. Ezért aztán nagyon "trendik" szeretnénk lenni, és ezért mindenre képesek vagyunk. Felveszünk és elhagyunk szokásokat, csupán csak azért, hogy mondhassuk, hogy "mi is"...

33 évvel ezelőtt, amikor úgy éreztem, hogy nem akarok húst enni, mindenki ferde szemmel nézett rám, hogy "ez megbolondult". Pedig csak követtem a bennem megszólaló erőt.. S ugyanígy tettem, amikor 7 évvel utána szépen lassan visszatértem a vegyes étkezéshez. Most viszont lassan mindenki vegán, még akkor is ha semmi meggyőződés nincs az elhatározása, és felvett szokása mögött. Minden második ember ételallergiás, és aranyáron vannak a "mindenmentes" termékek, mert úgy is megveszik őket...  No nem azért, mert ennyire jók, hanem mert divattá vált. Nincs azzal semmi baj, ha valaki figyel az egészségére, de amikor a valami nem is az, aminek látszik, akkor azt kérdezem magamtól: megéri?   Ha mindentől mentes, akkor mi is van benne? nem minden jó a szervezetünknek, ha a csomagolásán az van ráírva "fitt".. Tisztában vagyok azzal, hogy milyen gond és teher egyes élelmiszerekre való allergia és intolarencia, mert nekem is, és a családom tagjainak is vannak sajnos ilyen problémáink, de ettől még nem ez határoz meg,  és szívesen elhagynám, ha lehetne.. Azt nem értem, hogy egészséges embereket mi vesz rá, hogy egy facebook poszt, vagy az "internetet doktor" javaslatai után válasszon magának egy felvett betegséget vagy bebeszélje magának azt, amit más szívesen elhagyna ha tehetné.. Például, aki nem cukorbeteg az miért eszi-issza az édesítőszereket, vagy aki amúgy kétpofára zabálja (vagy zabálná) a húst, akkor miért játssza meg magát, hogy vegán, és "világbéke"..  A legcifrább esetem talán az volt, amikor egy hotelben voltam chef, és az egyik vendég elég érdekes "kihanemén" hepciával kijelentette, hogy ő "vegetáriánus, és csak a minőségi halat eszi meg". Látszólag teljes nyugalomban válaszoltam, s elmagyaráztam, hogy ha megeszi az állatot, akkor nem lehet vegetáriánus, és miközben legszívesebben jól megmondogattam volna neki, teljes szívvel, kedves szeretettel biztosítottam róla, hogy kínálatunkban megtalálja, amire vágyik. Ezután láttam, hogy a svédasztal kínálatról simán viszi-eszi a húsételeket, de szíve-joga mindenkinek, hogy mit tart és mit mutat magáról... Csodálatos az egészségtudatos étkezés és életvitel, de az alakoskodást utálatosnak tartom. 

Szakácsként 1987- től foglalkozom vegetáriánus étkezéssel és a reform konyhával, s az elsők között Magyarországon a vendéglátás színterén is... Ahogy írtam, volt, amikor sok éven át nem ettem húst és nem hiányzott, sőt.. nagyon jól megvoltam nélküle, mert valószínű akkor az kellett az egészségemnek. Viszont, amikor már átkattant bennem valami, és újra kívántam a húst, akkor fogyasztottam és fogyasztom most is. Nem az a lényeg, hogy eszel e vagy nem, hanem hogy harmóniában vagy e önmagaddal, mert a környezeteddel csak is akkor tudsz szimbiózisban élni, ha benned sincs zavar.. Szeretni és élni, ahogy főzni és enni is csak is szenvedéllyel érdemes. Az étel azért van, hogy tápláljon és, hogy örömöt leljük benne, hiszen akkor nem alkotott volna Isten ízlelőbimbókat... Maradjunk önmagunk, és ha eszünk ha nem, tegyük azt jó lélekkel, másokat tiszteletben tartva.. Ha meg betegségből elhivatottságból kell kerülnünk valamit, akkor azt tegyük úgy, hogy azzal ne kérkedj, s ne akard másoknak azt sugallni, hogy te különb vagy nála.. 

Igyekszem majd ezután, itt a blogomban még több húsmentes ételreceptet is közölni, de most egy olyan egyszerű , de nagyszerű húsos étel receptjét osztom meg, amit eddig, ha bárhol elkészítettem, mindenki megnyalta a szomszéd ujját is, - na jól van, csak viccelek.. talán ilyen étel talán nincs is, ami ennyire perverz dolgokra ösztönöz.. Ha van, akkor szóljatok és megyek a szomszédba! :) - A vidámság fél egészség!

Baconos-hagymás sertés karaj 

Hozzávalók: Személyenként 2 szelet fél cm es sertés karaj, 1 közepes fej hagyma,  kb. 7-8 dkg húsos főtt császár szalonna, 1 púpozott evőkanál étkezési keményítő ( elveteműlteknek lehet helyette 1 csapott evőkanál liszt is), egy evőkanál sertészsír, só, bors, kömény.

A sertéshús szeleteket kissé klopfoljuk, de ne vékonyítsuk el. Enyhén sózzuk, és megszórjuk kis őrölt borssal és őrölt köménnyel. Lefolpakozzuk, és elkészítjük a hagymás-szalonnás feltétet rá. A Vöröshagymákat megtisztítjuk és kisujjkörömnyi nagyságú kockákra vágjuk, ahogy a szalonnát is. A szalonnát e fele zsiradékban kissé megpirítjuk egy nagyobb serpenyőben. Majd hozzáadjuk a hagymát és kissé sózzuk,(vigyázzunk a sóval , mert a szalonna is tartalmaz sót, és a húst is sóztuk.) ízlés szerint lehet kicsi borsot ebbe is tenni. Fedő alatt félpuhára pároljuk. Levesszük a fedőt és megszórjuk a keményítővel, és elkeverjük és adagonként fél dl meleg vizet öntünk rá, és gyorsan kevergetve besűrítjük, hogy massza állagú legyen. Fedő nélkül hagyjuk hűlni. 

Bekacsoljuk 160 fokra a sütőt, és a maradék zsírral kikenjük a tepsit, majd az elkészített húsokat egymás mellé elhelyezzük benne. A közben kissé kihűlt masszát evőkanállal halmokban elosztjuk a húsok tetején. Fontos, hogy várjuk meg, amíg teljesen kihűl így a húson a massza, és csak azután tegyük be a sütőbe. Szép pirosra sütjük. Amikor megsült egy nagyon kevés vizet öntsünk a húsok közé, így nem szárad ki a hús, és a tetején ropogós marad közben a szalonnás hagymás feltét.  Elkészíthetjük csirkemellel, de sertés tarjából is, de sajttal, illetve fokhagymával dúsítva is, de én így egyszerűségében ajánlom, mert néha a kevesebb több! 

Jó étvágyat kívánok!

Szeretettel: Chef Sandroz (Rózsa Sándor)

Próbáld ki, és oszd meg velem a végeredményt egy fotóval prezentáld, írd le a tapasztalataid. A beküldők között, év végén értékes nyereményeket sorsolok ki.  

Nézz be hozzám máskor is, új tartalmakkal találkozhatsz.

Keress meg az Instagramon, Facebokoon Egy Szív Egy Lélek néven megtalálsz. 

Látogasd meg a keresztény lelkiségi  Szívvel-Lélekkel blogomat is, amit más tartalmakkal együtt a honlapomon keresztül könnyen elérsz. A honlapomhoz kattints ide

*A blogokban szereplő fotók eredetije vagy saját készítésű. A fotók és az írások, vagy azok részletei mindennemű felhasználása csak előzetes írásos engedéllyel és a forrás pontos megjelölésével lehetséges. A bejegyzések megosztása az eredeti bejegyzés linkjével lehetséges.